„Nyugalom elvtársak! Átéltünk már nehezebb fordulatokat is. Addig élünk, amíg meg nem halunk!” Portré Király Adriánról

2016.08.08 12:08

„Minden csibészséget megcsináltam kölyökkoromban. Nyáron mezítláb szaladgáltunk a kukoricásban, jól megvertek minket a szomszédok. Nagyapám rendőr volt, de mivel én nem voltam jó se töriből, se irodalomból, így meg sem próbáltam oda a felvételit. Beiratkoztam felderítő tisztnek, de egy év után rájöttem, hogy ez nem nekem való. Édesanyám, aki az otthoni művelődési házban dolgozott felvett négy órában mindenesnek. Az öcsém a Twist Olivérben játszott, aminek megnéztem a főpróbáját ott a művelődési házban. Azon a főpróbán szerettem bele a színházba. Aztán én játszottam a néma hóhért A padlásban, még a függöny felhúzása előtt felmásztam egy kötélre, majd tizenkét perc múlva lejöttem. Tizennyolc évesen csöppentem bele a színházba.  Aztán egyszer elmentünk nyaralni, és mire hazamentem édesanyám beíratott egy iskolába, hogy legyek informatikus. Csináltam a színjátszást és informatika tanár voltam Mezőkovácsházán. Csináltam, csináltam, tanítottam, tanítottam. Aztán 2003-ban feljöttem Budapestre, és jelentkeztem a Musical Színházba. Majd 2004-ben egy barátom saját színházat akart, mellészegődtem.  Egy évet tanítottam a 15. kerületben, de 2005-ben végleg és kizárólag a színházat választottam. Egy nap egyik  kollégám megfogta a kezemet és minden szinkronstúdióban bemutatott. Majd elkezdtem ott is dolgozni... Közben vizsgáztam a színészkamaránál, mert meg kellett szereznem a „fontos” papírokat.  Első igazi nagy főszerepemet 2007-ben kaptam, mikor egy japán tolmácsot játszottam a Teaház az augusztusi holdhoz című darabban.  Egyik előadáson az első sorban japán nyelvet tanító tanárok ültek és őrült nagy szemekkel nézték, hogy mi a francot beszélek én ott össze-vissza. Japánok előtt japánul halandzsázni, az igazán vicces volt.  Egy Ray Cooney darabot játszottunk, amikor először éreztem, hogy képes vagyok végig vinni egyedül a hátamon egy előadást. Tíz éven keresztül csak vígjátékot játszottunk, de ebben a darabban tanultam meg azt a speciális gondolkodásrendszert, pontosságot, amivel azóta is dolgozom. Időközben, 2009. április 16.-án megszületett Kátya….” Portré Király Adriánról.

Egy üres papírra a gyermekét rajzolná le nagyban, nagy szemekkel, a gyönyörű szőke hajával, természetesen napocskával, felhővel és kis házikóval, melyen füstölög a kémény, az lenne az ő házuk.  A politikamentesség napját vezetné be, amikor sem az újságban, sem a tévében, sem egymás között nem lehetne politikáról beszélni. „Lenne végre, egy boldog napja, ennek a szegény, megviselt magyar népnek.” Egy jelmezbálban királynak öltözne, mert gyermekkorában is mindig annak öltözött. „Ha giccses, ha nem, ha király vagyok, ha nem, annak öltöznék.” Titkosügynökként a Che Guevara fedőnevet választaná, legjobban a Madárijesztőre hasonlít az Ózból, mert ő is sokat okoskodik és mindent elfelejt. Ha állat lenne, akkor sas, ha tárgy, akkor váza. Minden embernek egy hatalmas mosolyt adna. A Guinness-rekordok könyvébe, a legtöbbet utazó magyarként kerülne be, legszívesebben. A láthatatlanság szuperképességét választaná, és egy lakatlan szigetre gyufát, kést, egy hölgyet és egy GPS-t vinne, hogy el tudja küldeni a koordinátáit és megtalálják. Egy mesét a „remélem jól szórakoztál” szavakkal zárna le. Szívéhez közel el, a Várj, míg felkel majd a nap című magyar sláger.

„Életem értelme, amiért én itt vagyok a földön az egészséges, gyönyörű gyermekem. A munka inspirál. Siker számomra az, ha amit egy napra eltervezek, azt nap végére véghez viszem. Legbüszkébb arra vagyok, hogy eddig mindig, minden körülmények között túléltem. Azért szeretek önmagam lenni, mert szabad akaratom van, és amit kitalálok, azt megvalósíthatom. Nem vagyok elnyomott.”

Kiskorában nyomozó, rendőrtiszt szeretett volna lenni. Ha az élete film lenne, akkor a nézd meg, mert nem fogod elhinni címet kapná. Kitartás gyerekek, a fizika jó irányba halad és hamarosan eljutunk a következő élhető bolygóig.- üzeni a jövő generációjának, egy kitartást ennél csak jobb lehettel megspékelve. Szívesen élne egy picit a jövőben, amikor a térgörbítés már megvalósítható, és el tudunk majd menni más bolygókra. Igazi felfedezőként, szívesen vállalkozna ilyen bolygóközi utazásokra, sőt lehet, vissza se jönne. Hobbija a kertészkedés, lakásfelújítás (ütni, verni), csempézni, gipszkartonozni, festeni.  Olyan Ő, mint Spock kapitány a Star Trekből; határozott, katonás, érzelmeket magába fojtó, szabályok szerint élő igazi vulkáni. Vagy mondjuk úgy tornádó.

 „Ahogy magamat ismerem, olyan vagyok, mint egy tornádó. Ritkán gerjedek haragra, de akkor lecsapok rendesen és elpusztítok magam körül mindent. Emellett nagyon tudok szeretni, szeretek adni és az empátia nagyon jól működik bennem. Hatalmas az önérzetem, de már félsiker, hogy ezt belátom. :) „

Maratont végig gyalogolni sörözés közben. Ebben a sportágban világbajnok tudna lenni. Szétszórt, mindent elfelejt, a túlzott pontossága kicsit idegesítő lehet mások számára, sokszor kapkodó. Élete legbátrabb tette, az volt, amikor 2003-ban felmondta Békés megyében a tanári állását, eladta az autóját és feljött Budapestre a semmibe és belevágott. A boldogság számára elsődlegesen nyugalmat, egymás iránti szeretetet és azt jelenti, hogy számíthat a másikra. Hiszi, hogy a világnak legnagyobb szüksége egy földönkívüli megszállásra lenne, hogy félre tudjunk tenni minden politikai és vallási különbséget, együtt harcoljunk egymásért és a gyermekeinkért. Neki egy kicsivel több pénzre lenne szüksége és az mindent rendbe rakna. Egyetlen órára szívesen cserélne az angol királynővel. Az abszolút fanyar, abszurd humor az, ami neki igazán bejön.

„Életem fő célja valamelyik országban a nyugalom, biztonság és a rend megtalálása, ez belső rendet, békét és nyugalmat jelent. Kiteljesületlen. Ebben a szóban tudnám magamat összefoglalni. Ami célokat kitűztem magam elé, nem sikerült még teljesítenem sem a munkában, sem az életben. De ez nem verség. Nem vagyok még az út végén.”

Király Adrián vagyok színész, jelenleg. Ki tudja, hogy ez így marad-e!? Van egy gyönyörű gyermekem és egy szép barátnőm, akiket nagyon szeretek. Nem tudom, melyik országban fogom befejezni az életem, de ha jó barátom leszel, akkor mindenképpen meglátogatlak. Hajrá! Ismerj meg!