Úgy jó ha pörög! Portré Novák Andrásról.

2016.03.26 15:31

Mi történne ha egy film kedvéért Olaf a Jégvarázs hóembere életre kelne emberi testben, egy mikrofont kapna a kezébe, hogy szavalja el a Christian Morgenstern A nagy Lalula című versét, ha pedig nem énekel akkor tudósítson. Ha olyan intelligencia hányadosa lenne, mely átlagon felüli, egy Tesla elektromos autóval járna, Rubik-kockát forgatna a szabad kezében és gyakran használná az „oh” és a „jaj” mondatkezdést. S mindezek után a filmnek azt a címet adnánk, hogy: Úgy jó ha pörög! Bonyolult kérdésre egyszerű válasz. Megkapnánk Novák Andrást.

Van, akit nem várnak, csak érkezik
Van, aki azért van, mert elhiszik
Van, aki feltámad, ha kivárja
S van, aki egyszerűen születik a világra

 

Írhattam volna azt is, hogy a testet öltött kreativitás, hiszen ezzel a szóval tudta önmagát összefoglalni András. Különös dologgal indokolt. „Ilyen bekattanásom volt gyerekkoromban, hogy a gyerekeknek kreativitás fejlesztést tartottam, mert szerintem ez viszi előre a világot. Nagyon jószívű vagyok, lelkesítő, ösztönző és szerethető. Néha kicsit önző, kibírhatatlan, piszkáló, túlságosan kritikus néha nemtörődöm. Ötöt-ötöt mondtam, hogy az egyensúly meglegyen térben és időben is. Így az igazságos. „

Van, aki kivetkőzik magából
Van, aki levetkőzik magától
Van, aki kénytelen, van, aki képtelen
Van, akit ösztön hajt és van, akit az értelem

A világ legveszélyesebb helyein forgat. Minden évben ott van egy helyszínen ahonnan az emberek menekülnek. Nem fél semmitől és nem aggódik. Egyetlen rémálma, hogy nem működik a kocsijában a fék.

Van, aki hátulról tör előre
Van, aki vár, míg elfogynak előle
Van, aki tüntet és van, aki kitüntet
Van, aki feltűnik s a talapzatra felülhet.

Bízzatok magatokban és valósítsátok meg az álmaitokat!”- üzeni az eljövendő nemzedéknek. Ő is ezt tette. „Nagyon szerettem Algériában élni és gyermekszínészként a Nemzeti Színház színpadán játszani.„ Tizenkilenc éve annak, hogy riporterként dolgozik.

Első cikkét a Menza Nemzetközi IQ Klub újságjába írta. Apró kitérőként egy kaszinóban dolgozott, mert pénzt kellet keresni az iskolára. Mára nyugodt családi háttérrel azt csinálja amit szeret. Legbüszkébb a hároméves kislányára. „ Büszkék vagyunk a mi kis tündi-bündinkre. Már két nyelven beszél, mert az anyukája csak angolul beszél hozzá.”

Tökéletes nap számára az amikor sportolhat is, dolgozhat is, tanulhat is, napozhat egy órát és játszhat a gyermekével. Sikere pedig az, amit jelen pillanatban elért. A dicséret nagyon inspirálja és arra a kérdésre, hogy miért a leghálásabb az életben egyszerűen ennyit mond: „Oh, mindig mindenért hálás vagyok.”

Pozitív ember, aki szeret kérdezni ugyanakkor tud szívből és őszintén válaszolni azokra a kérdésekre, amit neki tesznek fel. „Jaj, mindig is 1848-ban szeretem volna visszamenni. Beszélgetni az akkori emberekkel. A magyar kultúrát jobban meg lehetne ismerni, mint most….Pozitív ünnepeket vezetnék be. Magyarországon az ünneplés arról szól, hogy nyögjük '48-at, '56-ot és a mohácsi vészt. Egy sikerekben gazdag napot ünnepelnék. „

 

Ha egyszer egy jelmezbálba keveredne, bár munkájához túlságosan veszélytelen egy bálterem, akkor magyar bárónak öltözne be. Mint azt Tőle megtudtam a Parlamentünk kétházas, az épületét tekintve is. A felső házban a székek mérete különböző, ugyanis a bárók kardjukkal együtt ültek be míg a papok fegyvertelenül. Így történt, hogy egyes székek húsz centiméterrel szélesebben, mint a többi.

Van, aki felír és van, akit leírnak
Van, akit meghívnak és akit behívnak
Van, akit fogadnak s van, aki nem fogad
Van, akit felmentenek, s akad, aki ott marad

 

Andrással való beszélgetés során nagyon sokat lehet tanulni, de csak a cipőfűző szó használata nélkül, mert ez a szó jutott először eszébe amikor legidétlenebb magyar szót kerestük. Vagy ha éppen egy közös mesét szeretnénk vele írni vigyázzunk, mert a mesét az „és kezdődött minden elölről” mondattal zárná le.

Mi történne, ha egy film kedvéért Olafot a Jégvarázs hóemberét életre kelne emberi testben, kapna egy svájci bicskát, egy kovakövet, egy halászhálót, egy Rubik-kockát és egy jelzőpisztolyt? Bonyolult kérdésre egyszerű válasz. Élőben a helyszínről jelentkezik tudósítónk, Novák András. András tied a szó.

Van, aki ihletből, van, aki hangokból
Van, aki magától, van, aki másoktól
Van, aki eljátssza, van, aki énekli
Van, aki megveti és akad, aki élvezi, hogy

mindenki másképp csinálja.
Mindenki másképp csinálja
Mindenki másképp csinálja
Mindenki másképp csinálja!

 

MÉG Ő IS!