2019 01. 11. péntek ---- Táblafelirat: „A nők azért nem szeretik az esőt, mert visszaállítja az arcukat a gyári beállításokra.”

2019 01. 11. péntek

----

Táblafelirat: „A nők azért nem szeretik az esőt, mert visszaállítja az arcukat a gyári beállításokra.”

----

A WC-s néni szerint a smink hazugság. Ezzel a véleményével nagyjából egyedül volt a világon, de mégsem változtatta meg az elmúlt évek alatt. Bár nem volt szép arcú, nem foglalkozott azzal, hogy mások szerint illene egy kicsit kifestenie magát, hogy valamicskét szebb legyen. Az egyik barátja csak úgy mondta nemes egyszerűséggel, hogy ne legyen esztétikai környezetszennyezés. Nagyon fontos alkalmakkor kivételt tett azért, de ilyenkor is mindig belátta, hogy az arc, ami visszanéz rá a tükörből, nem az amivel reggel felébredt. Nem akart másnak látszani, mint ami. Sokszor elnézegette a tűsarkúban tipegő irodista kisasszonyokat, majd ránézett a saját lábára, amin egy jó meleg és kényelmes mamuszhoz hasonló csizma volt. Sokat dolgozott azon, hogy elfogadja magát olyannak, amilyen, bár tudta, hogy a “nem a külső számít” mondás a 21. századra már csak szófordulattá vált, s a jelentésének pont az ellenkezőjét tapasztalja a társadalomban. Legalábbis azon részében, amelyet igyekezett messziről kerülni. Talán szarkazmus volt a részéről ezt a feliratot választani, de miután útban a WC felé hosszú percekig hallgatta két irodista kisasszony beszélgetését, hogy mennyire fáznak, s mennyire kényelmetlen és fájdalmas a magassarkú, megelégelte, hogy a legtöbb ember igazából teljesen más, mint aminek öltözik és amilyennek kifesti magát. Egy fricska volt a világnak. Egy fiatal srác zárás előtt beugrott, de nem pisilni. Azt akarta elmondani, hogy írói válságban szenvedett, de ez a felirat ihletett adott neki. Eldöntötte, hogy nem a múltról, hanem a modern korról fog írni, s már tudta mi lesz a sztori vége. “S akkor a fiú letörölte a lány könnyeit, s vele együtt véletlenül a szemöldökét is.” Néhány hónapra rá ismét visszatért, hogy közölje befutott a könyve! 

2019 01. 11. péntek

----

Táblafelirat: „A nők azért nem szeretik az esőt, mert visszaállítja az arcukat a gyári beállításokra.”

----

A WC-s néni szerint a smink hazugság. Ezzel a véleményével nagyjából egyedül volt a világon, de mégsem változtatta meg az elmúlt évek alatt. Bár nem volt szép arcú, nem foglalkozott azzal, hogy mások szerint illene egy kicsit kifestenie magát, hogy valamicskét szebb legyen. Az egyik barátja csak úgy mondta nemes egyszerűséggel, hogy ne legyen esztétikai környezetszennyezés. Nagyon fontos alkalmakkor kivételt tett azért, de ilyenkor is mindig belátta, hogy az arc, ami visszanéz rá a tükörből, nem az amivel reggel felébredt. Nem akart másnak látszani, mint ami. Sokszor elnézegette a tűsarkúban tipegő irodista kisasszonyokat, majd ránézett a saját lábára, amin egy jó meleg és kényelmes mamuszhoz hasonló csizma volt. Sokat dolgozott azon, hogy elfogadja magát olyannak, amilyen, bár tudta, hogy a “nem a külső számít” mondás a 21. századra már csak szófordulattá vált, s a jelentésének pont az ellenkezőjét tapasztalja a társadalomban. Legalábbis azon részében, amelyet igyekezett messziről kerülni. Talán szarkazmus volt a részéről ezt a feliratot választani, de miután útban a WC felé hosszú percekig hallgatta két irodista kisasszony beszélgetését, hogy mennyire fáznak, s mennyire kényelmetlen és fájdalmas a magassarkú, megelégelte, hogy a legtöbb ember igazából teljesen más, mint aminek öltözik és amilyennek kifesti magát. Egy fricska volt a világnak. Egy fiatal srác zárás előtt beugrott, de nem pisilni. Azt akarta elmondani, hogy írói válságban szenvedett, de ez a felirat ihletett adott neki. Eldöntötte, hogy nem a múltról, hanem a modern korról fog írni, s már tudta mi lesz a sztori vége. “S akkor a fiú letörölte a lány könnyeit, s vele együtt véletlenül a szemöldökét is.” Néhány hónapra rá ismét visszatért, hogy közölje befutott a könyve!