Azt mondják, a tapasztalat a legjobb tanító- mester, ez így igaz, de az nem mindegy, hogy a saját, vagy a más kárából tanulunk. Mindenféle történetet hallottam arról, hogy valaki fent maradt a vonaton, mert nem tudta kinyitni az ajtót. Bevallom, jót mulattam a történeteken. Nem gondoltam, hogy velem is megtörténhet, hogy nem nyílik a vonatajtó, pedig így lett. 2 hónappal ezelőtt az egyik szombaton tartottam hazafele, és a vonatállomáson nem nyílt ki az ajtó. Amire találtam egy olyan ajtót, ami kinyílt, már a vonat indult... Te mit tettél volna a helyemben? Vészféket húzol, tovább mész vagy esetleg ugrasz? Csupán pár másodperced van a döntésre. Ilyenkor az ember stresszhelyzetbe kerül, és gyakran olyat is megtesz, amit máskor nem tenne meg. A legjobb döntés az, hogy tovább mész, és a következő állomáson leszállsz. Bár utólag mindenről könnyebb dönteni.
Talán ez a néhány perc lesz életed legstresz- szesebb perce. Ezek után, ha vonattal utazol a legbölcsebb, ha leszálláskor oda mész, ahol már állnak, de sose félj segítséget kérni. A tapasztalat, amit akkor szereztél, amikor nem nyilt a vonatajtó, biztosan egész életedben veled marad. Elmondhatod majd, hogy a tapasztalat tényleg a legjobb tanítómester. Csak rajtad áll, hogy a saját vagy a más kárán tanulsz.
Székely Sára (2010.02.27)
