Az egyedül töltött napok
Az egyedül töltött napok
2021.01.17
Az egyedül töltött napok tesznek minket emberré. Ilyenkor hozzuk életünk legrosszabb döntéseit. Ilyenkor rohannak meg az emlékeke, melyek nagy részét az idő s az elménk már megszépített, s ha maradtak is rossz emlékek azok arra ösztönöznek, hogy másokat miden áron megvédjünk attól, hogy ugyanazokat a hibákat kövessék el, mint mi egykoron. Ilyenkor döntjük el, hogy mi az, amin tudunk változtatni és mi az, amin nem. S ilyenkor döntjük el, hogy ha tudunk, akkor akarunk e változtatni a dolgokon. Van egy pont, ahová, ha szerencsénk van egy nap eljutunk, hogy egyik miatt sem fogunk aggódni. Az egyedül töltött napokon gondolkodunk el azon, hogy hová tűnt körülöttünk mindenki s ekkor érezzük, hogy kik azok, akik igazán hiányoznak mellőlünk. Egyedül lenni emberi dolog. Vannak, akik menekülnek az egyedülléttől s talán sosem tudják meg kik is ők igazán, mert csak azt ismerik kik ők, amikor másokkal vannak. Vannak, akik legszívesebben minden napjukat egyedül töltenék, mert szeretik azt, hogy nem hat rájuk már a nagyvilág. Talán őket jobban sajnálom, mert sosem jönnek rá, hogy a félelem, amit éreznek a világ iránt egy jófajta félelem, mely figyelmeztet és segít, hogy miknek és kikenek engedik, hogy hassanak rájuk. (…) Az egyedül töltött napok egyetlen és legfontosabb elve, hogy Csak magad! Az egyedül töltött napok rólunk szólnak nem másokról. Nem azért vannak, hogy megpróbáljuk kitalálni mások miért mondtak vagy tettek valamit. Talán a legnagyobb áldás, hogy nem tudunk gondolatot olvasni, mert ezzel sok fájdalomtól óvjuk meg magunkat. Sokkal többtől, mint amennyit az okoz, amikor valaki elmondja valójában mire is gondolt. (…) Tegnap embernek éreztem magam. Hosszú idő után volt egy egyedül töltött napom. Megrémültem. Ijesztő a gondolat, hogy sebezhető vagyok, hogy nem tudom mások miért tesznek és mondanak valamit és talán egy nap fájdalmat fognak okozni vagy talán én nekik. Ijesztő a gondolat, hogy annyi milliárd között az ember lehet teljesen egyedül, s hogy talán a holnapot is egyedül töltöm majd, de benne van a pakliban. Így lesz az ember érző lélekké.
Olvass tovább: https://szekelysara.webnode.hu/