Az élet megy tovább
Az embert ugyanazon dolog taszítja a mélybe s emeli fel. Az, hogy az élet megy tovább. Úgy emlékszem életem minden egyen helyszínére, mint amilyen az utolsó napon voltak, amikor ott voltam. Az emberekre is így emlékszem. Talán ez fáj a legjobban, hogy mikor visszatérek már nem ugyanaz semmi és senki. Azt várná az ember, nem is várná hanem kívánná, hogy csak az ő élete menjen tovább s amikor visszatér emlékei szülőföldjére ott olyan legyen minden, mintha a távozásakor megállt volna az idő. Tudom, önző dolog de emberi.
Voltam én is valaha boldog,
Zengtem én is a boldogság dalát,
De szívemen most rabigát hordok,
Sebaj, az élet megy tovább...
Olvass tovább: https://szekelysara.webnode.hu/
