Már csak néha gondolok a halálra.

2022.04.26 09:24

Már csak néha gondolok a halálra. Napsütéses szép napokon. Azt hinné az ember, hogy a halál a borongós idővel jön, de az én fejemben valahogy másképpen működnek a dolgok. Amikor visszagondolok arra, milyen boldog is voltam, amikor sütött a nap; és nem voltam egyedül, mindig elkezd fojtogatni egy érzés, hogy jó lenne nem lenni. Amikor a nap sugarai megsimogatják azt arcomat, akkor döbbenek rá, hogy mennyi mindenkit vesztettem már el, akiket annyira vágyom megölelni s vágyom arra, hogy letöröljék a könnyeimet, de hiába. Ők már nincsenek. (…) Amikor kisgyerekek hangját hallom eszembe jut a gyerekkorom. Ó bár újra gyerek lehetnék, önfeled és lenne erőm hinni. De mára csak a félelem maradt, hogy az akivé váltam, egyszer csak feladja s elengedi az életet, amelybe már csak egy gyenge kéz tud kapaszkodni. Bár félek a haláltól, de félek élni is. S míg magam az ősz halk és gyilkos mivoltával találkozom, zokogok hallva, hogyan kopog a föld, egy maréknyi föld, egy koporsón, melybe néhai barátaim és szeretteim vannak eltemetve, addig eltelik az élet. Talán amikor azt mondják, hogy örök nyugalomra helyeznek valakit, azért teszik, mert kihunyt a nyugalom a lelkekben s valami szívfacsaró üresség és keserűség van már csak, még akkor is ha gyönyörűen süt odakint a nap.

Olvass tovább: https://szekelysara.webnode.hu/

Elérhetőség

Székely Sára Honlapja szekelysara94@gmail.com