Valami katartikus élményt adni másoknak, én erre tettem fel az életem. Portré Somogyi Szilárdról.

2016.06.03 09:14

Somogyi Szilárd vagyok, rendező. Főleg zenés darabokat rendezek. Nem könnyen kötök barátságokat, ahhoz nekem jobban meg kell ismernem valakit, hogy a szűk baráti körömbe kerüljön. Aki először találkozik velem, azt gondolja, hogy nem vagyok egy kedves ember, de nem kell mindent komolyan venni, amit reflexből mondok, és ennek az ellenkezője is igaz. A zord külső szelíd belsőt takar. Maximalista vagyok. Alapvetően kompromisszumkésznek ismerem magam. A környezetemtől elvárom, hogy ugyanazon az energiaszinten dolgozzanak, mint én. Szeretek hatni az emberekre. Szeretem őket feltüzelni, hogy jöjjenek velem. Apám azt mondta, hogy mehettem volna akár politikusnak is. Feltaláló nem szeretnék lenni. Ha lenne hozzá képességem egy dolgot azért szívesen feltalálnék - a rák elleni gyógyszert.

Mikiegeret rajzolná le egy üres papírra, rendezői szabadnapot vezetne be, Dr. Bubónak öltözne egy jelmezbálban, a gyalogfészert tartja a legidétlenebb magyar szónak. Milne Tigrisére hasonlít a legjobban, legalábbis mesefigurák közül. Ha titkos ügynök lenne, akkor a Szöszmösz fedőnevet választaná, leggyakrabban a fantasztikus szót használja. Ha állat lenne, akkor oroszlán, vagy medve lenne, ha tárgy, akkor nemes Zsolnay porcelán étkészlet. Nyugalmat adna minden embernek. A leghosszabb ideig éneklő rendezőként kerülne be a Guinness-rekordok könyvébe; szuper képességként a gyógyítást választaná. Egy lakatlan szigetre tüzet –gyufát vagy öngyújtót, mert pattintani biztos nem tudnék-, kést, függőágyat, szúnyoghálót, hogy ne legyen bogaras, és egy napelemmel működő számítógépet vinne, amin mindig van wifi. Az általa írt mesét, olyan mondattal fejezné be, mely minden mese végére jó, ha az élet egy nagy mese. A mondatnak az üzenete: a végsőkig kell küzdeni, ha pedig mégis elbukunk, csak akkor mondhatjuk, hogy reménytelen dolog volt. Ez a mondat így hangzik: Úgy kell lefeküdni minden este, hogy holnap egy új napot kezdünk, és reménytelen helyzet csak utólag létezik.

Azért a leghálásabb, hogy megszületetett. „Rendezőként a tehetség inspirál, az ember-és ember közötti kapcsolatban, pedig az, ha valaki értelmes és nem unalmas; ha valakivel fél óránál többet tudok úgy beszélgetni, hogy nem unatkozom. A sikert nem sikernek élem meg, hanem egy átugrott magasugró lécnek. Tudom, hogy legközelebb már fölé kell menni az előző eredménynek.”

Kiskorában színész szeretett volna lenni. „Voltam jogi hallgatótól kezdve, vegyészmérnök jelöltig minden. Gyerekkoromba mást se csináltam, mint hogy rendezgettem mindent, és mindenkit.”

Legbüszkébb arra, hogy a szülei büszkék rá. „Nagyon fontos, hogy az ember tisztában legyen azzal, hogy mik a készségei és képességei, amiket persze megcincál az élet. Amikor tükörbe nézek, azt látom, hogy jó, amit csinálok; szeretem, amit csinálok. Olyan dolgot adok, ami által akkor és ott, az emberek receptet kapnak a túléléshez; hogy ezt az életet túléljük. Valami katartikus élményt adni másoknak, én erre tettem fel az életem.”

Ha az élete film lenne, akkor A vargabetűk címet kapná. „Nagyon kacskaringós az életem. Sok pofonon, sok kudarcon, sok mindenen keresztülmentem. Nem hullott semmi csak úgy az ölembe, mindig mindenért meg kellett küzdenem, de ez így van ma is. Életem filmje még forog.”

„Merjétek megélni a pillanatot!” - üzeni a jövő generációjának. A múltban, valami nemes főmufti lenne, valami politikus a reneszánszban. Hobbija a kertészkedés, főzés, túrázás, és általában olyan dolgok, amiknek nincs köze a színházhoz; és a lakbe-RENDEZÉS. „Nyolc éve újítom a lakásomat, mert mindig van mit újítani.”

„Kifelé nagyon keményen követelek dolgokat, és keményen megmondom a véleményemet, de a végelszámolásnál mindig ott vagyok és segítek.” Ha időjárási jelenség lenne, akkor tornádó.  „Végtelenül nyitott embernek tartom magam, de ezt jól titkolom. Nagyon szókimondó vagyok. Rám mindig lehet számítani, nem vagyok egy cserbenhagyós típus. Tudok rosszindulatú lenni, de ha az vagyok, akkor annak oka van. Adott esetben hamarabb gondolom, hogy valaki meg akar bántani, mintsem mögé néznék a dolgoknak. Végtelenül nyers tudok lenni. Nem szeretem háromszor körbe futni a dolgokat. Ha egyenesen, face to face meg lehet mondani a dolgokat, akkor nem futok tiszteletköröket. Azért némi pedagógia érzék belém is szorult, mert pedagógus családból származom.”

Élete meghatározó pillanati közé tartozik, hogy bekerült a szentesi gimnáziumba úgy, hogy senki egyfabatkát sem tett volna, arra, hogy ez sikerül; tizennégy évesen elszakadt a családtól; énekelni tanult Toldy Marika nénitől; Veszprémben kisebb nagyobb szerepeket kapott színészként; abbahagyta a színészetet, és átnyargalt a rendezésre 2004-ben. Édesapja a Nádasdy díj hatására elfogadta, hogy a rendező is egy szakma. Meghatározó és sírós élmény volt, amikor másodszorra is megbukott büntetőjogból és elhatározta, hogy nem megy el harmadszor is vizsgázni, inkább az operettszínházhoz szerződik. Megható volt, amikor először rendezett a szegedi szabadtérin. Nagyon elkeseredett. amikor megtudta, hogy édesanyja nagyon beteg lett.

„Megpróbáljuk úgy megélni a dolgokat a családdal, hogy maradandó élmény és emlék maradjon mindannyiunk számára. Nálam a vicces és kínos egyre megy. Szentesen a kollégium padlóját felöntöttük tusfürdős vízzel, és meztelen fenékkel (a szerk.) csúszkáltunk a zuhanyzó és a szobánk között. Éjfélkor kijött az ügyeletes tanár, aki már mondjuk úgy, nem volt szomjas. Mi van fiúk, játszottok? Játszatok!- mondta. Ennyivel lerendezte az ügyet, amiért kicsapás járt volna… Egy másik. Asszisztens voltam és a Rómeó és Júlia öltözéses próbája volt pár nappal a premier előtt, amikor is kiderült, hogy egy 190 cm-es színész helyett, egy 150 cm-es színésznőre rendeltem meg a fekete lakkbőr ruhát. Tudtam, hogy tragikus hirtelenséggel át kell alakítani a ruhát, vagy a következő fizetésemből ki kell fizetnem. Így lett az Operettnek egy 150-es lakk katona ruhája.”

A kétszercsípős Redline nevű, jellegzetes marosvásárhelyi ital ivás világbajnoka szeretne lenni. Egy tökéletes napjában benne lenne egy jó próba, egy film, a család, a főzés, és egyhuzamba nyolc óra alvás. „Számomra tökéletes nap az a nap, amelynek általános elismerés a vége. Vágyom arra, hogy ami nekem fontos, az másoknak is ugyanolyan fontos legyen. Ha egy adott pillanatban mások is ugyanazt gondolják egydologról, amit én, akkor az nekem boldogság, és tökéletessé tudja tenni a napomat.”

„Rendmániás vagyok, nem szeretem, ha rendetlenség van körülöttem. Mennyivel szárnyalóbb tud lenni a kreativitás, ha rend van?! Nálam otthon, mindennek meg van a helye. Az alkotáshoz nélkülözhetetlen, hogy rend legyen… Olyan szintű átgondoltságot követelek meg a környezetemben, ami nagyon tudja idegesíteni az embereket. Ha valamit úgy gondolok, hogy jobban tudok, mint mások, akkor körömszakadtáig ragaszkodom hozzá. Idegesítő szokásom még, hogy előjátszom a színészeknek; hogy mindig csak letolni szoktam az embereket, ha nem mondok semmit, az a dicséret. De ezen is dolgozom, hogy ebben is változzak.”

Imád elaludni természetfilmen, mert kikapcsolja és kiüríti az agyát. A jogi egyetemen volt egy heppje. „Ha a vizsga előtt megnéztem a Star Track Voyager éjjeli epizódját, akkor tuti átmentem a vizsgán. Mindig arra gyúrtam, hogy éjfél előtt legalább háromszor elolvassam az anyagot, hogy tudjam nézni.”

Utálja az ok nélkül erőszakos-és horrorfilmeket, a drámai filmeket szereti, mint például Benjamin Button különleges élete, A napfény íze, Édes élet, Schindler listája. „ A gatya letolós történeteken nem tudok nevetni, de ha látok egy helyzetkomikumot az utcán, azon nagyon. Emlékszem egy temetésre kiskoromból, ahol öreg nénik félhamisan siratták a halottat, mert azért fizették őket. A húgommal ezen annyira nevettünk, hogy inkább már azt játszottuk, hogy sírunk, pedig nem is volt közeli hozzátartozó.”

„Akkor vagyok boldog, ha elismerik a munkámat és nem kell görcsölnöm dolgokon. Alapvetően boldog ember vagyok, sőt azt is meg merem kockáztatni, hogy életvidám. Nem azzal foglalkozok, amin nem tudok változtatni, hanem azzal, amin tudok. Egy egészséges életszínvonalat szeretnék, amiben boldogan tudok létezni. Folyamatosan értékelem magamat. Az értékes számomra, ami én vagyok, szőröstül-bőröstül. Azt gondolom, hogy értékes az, amit képviselek, és akkor vagyok boldog, ha ezt mások is értékelik. Szerethető vagyok.”

Hiszi, hogy a legtöbb konfliktus az irigységből fakad. Legnagyobb félelme az értelmetlen halál. Legnagyobb szüksége arra van, hogy a családtagjai egészségesek legyenek. Édesanyja nagy hatással volt az életére. „ A munkaalkoholizmusát örököltem. Ő tanított meg arra, hogyan kell objektíven néznem önmagamat… Sok célom van az életben. Nem tudom munka nélkül elképzelni az életemet. Nem leszek nyugdíjas. Vagy nem élem meg azt a kort, de ha igen akkor életem végéig dolgozni akarok. Szerintem genetikailag arra vagyunk programozva, hogy valami produktumot hozzunk létre… Érzek magamban ambíciót arra, hogy embereket tanítsak színészetre és művészetre. El tudom képzelni, hogy egyszer majd egy színházat vezessek. De ha minden évben rendezek három jót, akkor én már boldog vagyok.” Leszokni a dohányzásról is egy cél. Tizennyolc évesen gyújtott rá először, amikor másodszorra rúgták ki a színművészeti felvételiéről. „Egyébként, eminens, stréber és mindig jól nevelt gyerek voltam, de kinőttem belőle.”

Teremtés. Szilárd egy szóban összefoglalva. „Feltaláló nem szeretnék lenni. Egyetlen dolgot szeretnék feltalálni a rák ellenszerét. De azt gondolom, hogy azért jöttem a világra, hogy teremtsek dolgokat, boldoggá tegyek embereket. Nem szeretném magam megváltóként feltűntetni, de ezek fontos dolgok. Fontos, hogy a világban az ember jót akarjon létrehozni, akár a szűk magyar valóságról akár ennek az egész, életnek nevezett dologról van szó.”

Micsodai útjaim voltak nékem - énekli Cseh Tamás egy Szilárdnak kedves dalban; És fönn az égen, úgy mint régen, rostokol a nagy bajszú Hold - zárja le Weöres Sándor a Hazatérés című versét, mely Szilárd egyik kedvence. Én, a portrémat Szilárd soraival zárom. „Aki többet akar tudni, az kérdezzen facebookon!- de ne sértődjön meg senki, ha nincs válasz, mert elfoglalt vagyok, valószínűleg RENDEZEK!”